Nagybörzsöny község
Adatok
Régió: Közép-Magyarország
Megye: Pest megye
Kistérség: Szobi kistérség
Lakosság: 871 fő
Terület: 50.69 km2
Népsűrűség: 17,18 fő/km2
Rang: község
Körzet hívó: 27
Fekvése
Nagybörzsöny a Börzsönyben, a Duna-Ipoly Nemzeti Park nyugati peremén található. A településen a Börzsöny-patak folyik keresztül.
Története
A falu neve az Árpád-korban Bersen, Belsun volt. 1700 után német telepesek érkezésekor – több helyen – Deutsch-Pilsen néven szerepel. Mai nevét a 20. század eleji közigazgatási átrendezéskor kapta, 1908 óta használja, korábban Börzsönynek nevezték.
A települést magyar jobbágyok mellett német bányászok lakták, akiket valószínűleg II. Géza idején, a 12. században érkeztek ide.
A község 14. századtól bányatelepülés volt, gazdag arany-, ezüst-, vasérc-, ólom- és kénkészlettel rendelkezett. A település ezüstbányájáról 1312-ből van írásos feljegyzés. A falu a török hódoltság idején sem néptelenedett el, végig lakott volt. A bányászat azonban megszünt, csak a 17. század végig indult újra, és a 18. századig megmaradt, akkor a készletek kimerülése miatt átmenetileg megszünt. 1846-ban, majd 1913-ban és 1933-ban ismét kisérletet tettek a nemesfém ércek termelésére. 1949-ben ujranyitották a Rózsa-, Ludmilla és a Fagyosasszony nevű tárókat, és egy mélyebben létesített táróval alávájták az ércesedést. Az ismételt kutatások az 1990-es években zárultak azzal, hogy az ércesedés (többek között) 4 tonna aranyat tartalmaz, melyre koncesszió adható, ami környezetvédelmi megfontolások alapján kis valószinüségű.
A 18-19. században az eszetgomi érsekség tulajdonában álló mezőváros volt.
Évszázadokon keresztül Hont vármegyéhez tartozott. 1950-től Pest megyéhez tartozik.
A Tellúr felfedezése
Nagybörzsöny közeléből származott az az ércdarab, amelyben Kitaibel Pál 1789-ben elkülönítette a tellúr kémiai elemet. (A felfedezést azonban Müller F. Józsefnek engedte át, aki néhány évvel korábban már elkülönített tellúrt.)
Nevezetességek és látnivalók
- Szent István-templom: román stílusú, a 13. század első feléből
- Szent Miklós-templom
- Bányásztemplom: gótikus stílusú, a 14. század első feléből
- Evangélikus tempom: klasszicista stílusú, a 18. század
- Tájház, népi lakóházak
- Vízimalom: ipari műemlék
- Emlékművek
- Erdei vasút
Képgaléria
A Szent István-templom
Következő községek
Nagybudmér | Nagycenk | Nagycsány | Nagycsécs | Nagycsepely | Nagycserkesz | Nagydém | Nagydobos | Nagydobsza | Nagydorog | Nagyecsed | Nagyér | Nagyesztergár | Nagyfüged | Nagygeresd | Nagygörbő | Nagygyimót | Nagyhajmás | Nagyhalász | Nagyharsány | Nagyhegyes | Nagyhódos | Nagyhuta | Nagyigmánd | Nagyiván | Nagykálló | Nagykamarás | Nagykanizsa | Nagykapornak | Nagykarácsony | Nagykáta | Nagykereki | Nagykökényes | Nagykölked | Nagykónyi | Nagykőrös | Nagykorpád | Nagykörű | Nagykovácsi
További községek
Szatymaz | Szakoly | Szigetvár | Balatonalmádi | Nemesbük | Balkány | Bakonyszentlászló | Kám | Nagycsécs | Hosztót | Besenyőtelek | Pusztacsó | Börzönce | Mátraszőlős | Nyíradony | Türje | Tabdi | Bölcske | Garáb | Mezőszemere | Kurityán | Kozárd | Nemesrádó | Magyarnándor | Verőce | Tiszabecs | Telekgerendás | Bókaháza | Lakócsa | Rábagyarmat | Borsosberény | Kisvárda | Nádasd | Tarnalelesz | Velence | Szurdokpüspöki | Petőháza | Pilis | Uszód | Alsópetény | Fony | Rábahidvég | Orci | Csatár | Emőd | Áporka | Jászjákóhalma | Letkés | Diósberény | Bodroghalom